A Magyar Állami Operaházban tartott árverés, a Nemzeti Balettintézet szervezésében, 2009-ben.
cím: Grande Jetée Conture (balett-táncos sorozat)technika: olaj, arany vakolt vásznon
méret: 100x44 cm
év: 2009
Ez a festmény Dávid győzelmét ábrázolja az óriás felett, azonban a jól ismert történet egy szokatlan értelmezésben jelenik meg. Az ősi mítoszokban a homlok érintése a mélyebb gondolkodás felébresztését, a harmadik, belső szem aktiválását jelképezte. A festményen Góliát homlokán a kis fekete kör jelképezi a követ — amely egy nagy, nyitott, vörös szemként jelenik meg. Ebben az értelmezésben a küzdelemnek nincs vesztese: aki egy ilyen találkozás során eljut a harmadik szem megnyitásához, az a győztes szintjére emelkedik. A térdelő Góliát feje tökéletesen egy vonalban van Dávidéval — akinek mozdulata már nem az agressziót, hanem sokkal inkább egy lovaggá ütés gesztusát idézi.
cím: Grande Jetée Rouge (balett-táncos sorozat)technika: olaj vásznon
méret: 300x120 cm
év: 2012
A festményt a Kempinski Hotel vásárolta meg, ahol szabadon megtekinthető a „Living Room”-ban. Cím: Budapest, Erzsébet tér 7-8, 1051.
cím: Grande Jetée Conture (balett-táncos sorozat)technika: olaj, arany vakolt vásznon
méret: 100x44 cm
év: 2009
cím: Európa Elrablása
technika: olaj, vásznon
méret: 170x140 cm
év: 2007
Zeusz meglátta Európát a tengerparton, és beleszeretett. Hogy ne ijessze meg a lányt, egy gyönyörű, szelíd, fehér bika alakját vette fel, és odament hozzá. Európa megsimogatta, majd felült a hátára. Ekkor Zeusz a tengerbe vetette magát vele, és Kréta szigetére vitte. Ott felfedte valódi kilétét, és Európa a szeretője lett. Később három fiuk született, köztük Minósz, Kréta legendás királya. A kompozíció azt a pillanatot jeleníti meg, amikor a bika a tengerben, a hátán lovagló, aranyhajú, kezét mintegy megadóan kitartó lánnyal Kréta felé tart.
Bikaugrás, vakolt vászon, olaj, 2009.
/ez a festmény a Deuche Telekom gyűjteményében van/
A bikaugrás Krétán népszerű időtöltés volt, ahol a fiatal lányok egész életükben készültek ezekre a rendkívüli eseményekre. Könnyedén átugrották a vágtató bikát, miközben mindenféle akrobatikus mutatványt végeztek. A bika mindig is a bestiális ösztönök szimbóluma volt, így a mai bikaviadalok az ember győzelmét jelentik az állat felett. Kréta szent ünnepein azonban a bikák életben maradtak, ezért úgy gondolom, hogy ezek voltak az ember állatok feletti győzelmének történelmileg a legelegánsabb és leghumánusabb formái
Cím: Emese álma
technika: vakolt vászon, olaj, arany
méret: 350x80 cm (80x80+4x67x80)
év: 2014
Emese álma a magyar eredetmonda egyik alapképe: a turulmadár, más néven kerecsensólyom, mint isteni szimbólum jelenik meg az alvó Emesének, és szellemi értelemben megtermékenyíti őt. A megszületett fiú Álmos, aki így részben égi atyától származik. A mitológiai történet több eleme is párhuzamokat rejt az egyiptomi Hórusz, a sólyomfejű fiúisten születésével, kit anyja, Ízisz varázslattal hozott világra, mivel annak férjét, Oziriszt, Széth megölte. A későbbi Szűz Mária-történet, ahol Krisztus isteni származását a Szentlélek látogatásához kötik – mely legtöbbször galamb formájában ábrázolt –, szintén mutat hasonlatosságot. Ráadásul egyes magyar történészek és eredetkutatók a „karácsony” szót a „kerecsen”-ből vezetik le. A téli napfordulóhoz közeli időszak, dec. 21–25., mind az egyiptomi, a keresztény és a magyar ősvallásnál ugyanazt jelentette: a világosság diadalát a sötétség felett. Emese álma tehát egyszerre nemzeti eredetmonda és egyetemes archetípus: az anya, aki spirituális erő hatása alattfiút szül, aki népének új korszakot hoz. Ez a kép a magyar monda rétegeit a világ nagy vallási és mitológiai tradícióival igyekszik összekapcsolni a vizuális nyelvezetével, melyben felfedezhetők az egyiptomi, a szkíta és az ókereszténymozaikok formanyelvei. Az itt felhasznált arany szín is az egyetemes természetfeletti örökös ábrázolását jelképezi. Ahogyan az összes geometrikus képemnél, itt is az ókori kultúrák ábrázolásmódjához hasonló, stilizált, de modernizált nyelven van létrehozva a kompozíció. Emese fekvő helyzetből, félig felkönyökölve, csukott szemmel van ábrázolva, a háttérben feketével festett turul ölelésében.
A festmény vázlata eredetileg a Kempinski Hotel számára készült, de végül a fentebb szereplő Grande Jetée Rouge c. képemet választották. Ennek ellenére megfestettem a képet, és kiállítottam Kaliforniában, a Laguna Beach-i Avran Art Galériában, de a sors fintora révén mégis Magyarországon került magángyűjteménybe, egy Pilis-hegységre (a magyarok ősvallásának egyik szent hegye) néző ablakkal szembeni falon. A kép 5-re való tagoltsága az archaikus számmisztika mellett praktikai szempontból is indokolt volt, mert így könnyebben szállítottam át az USA-ba. Magyarországon festettem meg 70%-ig, majd Miamiban folytattam, és az utolsó ecsetvonások Kaliforniában kerültek rá, a galériában, a megnyitó előtti éjszakán.
cím: Odysseus and the Sirens
cím: Odüsszeusz és a szirének
technika: vakolt vászon, olaj, arany
méret: 190x110 cm
év: 2013
Bal oldali festmény: Achilleusz és a trójai faló
Achilleusz térdre rogyva látható, a háttérben pedig ott magasodik a trójai faló. Gyomrában Odüsszeusz és társai rejtőznek, készen arra, hogy bosszút álljanak.
Jobb oldali festmény: Herkules megmenti Prométheuszt
Herkules a nemeai oroszlán bőrébe burkolózva jelenik meg, hogy kiszabadítsa Prométheuszt a máját marcangoló sas gyötrelmeiből.
Lent a képgalériában láthatók Achilleusz és Prométheusz vázlatrajzai, valamint az arany kontúr verziók.
cím: Kiss of the Sphinx
technika: vakolt vászon, olaj
méret: 200x160 cm
év: 2007
részlet:
technika: vakolt vászon, olaj, arany
méret: 190x110 cm
év: 2010
